Laszkarisz Eudokia, a Konstantinápolyi Latin Császárság régensnéje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laszkarisz Eudokia
Laszkarisz Zsófia
Laszkarina Eudokia (Zsófia)

Latin Császárság régensnéje
Eudoxie Lascarine/Ευδοκία (Ευδοξία) Λασκαρίνα
Uralkodási ideje
1237. 1238.
ElődjeBranaina N.
UtódjaBranaina N.
Életrajzi adatok
UralkodóházLaszkarisz-ház
Született1210/12
Elhunyt1247/1253 (37 évesen)
ÉdesapjaI. (Laszkarisz) Teodor nikaiai császár (1171/73/74–1221/22)
ÉdesanyjaAngelina Anna bizánci császári hercegnő (1175/80–1212)
Testvére(i)
Házastársa(jegyese) II. (Harcias) Frigyes osztrák herceg (1211–1246)
HázastársaCayeux-i (V.) Anseau, a Latin Császárság régense (1195/1205–1273/76)
GyermekeiEudokia (Mária) (–1275 előtt)
A Wikimédia Commons tartalmaz Laszkarisz Eudokia témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Laszkarisz Eudokia (Eudoxia) (1210/121247/1253) vagy Zsófia, franciául: Eudoxie (Sophie) Lascarine, görögül: Ευδοκία/Ευδοξία (Σοφία) Λασκαρίνα, nikaiai (bizánci) császári hercegnő, a Latin Császárság régensnéje, Tzurulosz kormányzónéja Kis-Ázsiában. A Laszkarisz-ház tagja. Laszkarisz Irén nikaiai császárné és Laszkarisz Mária magyar királyné húga, valamint IV. Béla magyar király sógornője. Cayeux-i Anseau, a Konstantinápolyi Latin Császárság régense felesége.

Élete[szerkesztés]

Apja I. Teodor nikaiai császár, anyja Angelina Anna bizánci császári hercegnő, III. Alexiosz bizánci császár lánya.

Laszkarina Eudokia 1222-től 1226-ig Róbert latin császárnak volt a kijelölt menyasszonya, aki Courtenay Mária (1204 körül–1228) nikaiai császárnénak, Eudokia mostohaanyjának volt a bátyja. Apja halála után két nagybátyja, Laszkarisz Alexiosz és Laszkarisz Izsák elrabolták, és Konstantinápolyba vitték unokahúgukat. A császári esküvő végül elmaradt, és Róbert császár titokban feleségül vette szerelmét, az ismeretlen keresztnevű Neufville úrnőt, Neufville-i Balduin artois-i lovag lányát. 1226-tól 1229-ig pedig Zsófia néven II. Frigyes osztrák herceggel járt jegyben Eudokia, de az osztrák herceg végül nem őt, hanem Ágnes meráni hercegnőt, Gertrúd magyar királyné bátyjának, I. Ottó meráni hercegnek a lányát vette feleségül, így ez a kapcsolat is szakítással végződött.

1230 körül feleségül ment Cayeux-i (V.) Anseau-hoz (1185/12051273/76), a Latin Császárság kamarásához, aki ezzel a házassággal alapozta meg későbbi karrierjét.

Anseau és Eudokia házasságából egy leány, Eudokia (Mária) (–1275 előtt) született, akinek a férje Dreux de Beaumont (–1276/77), Sainte-Geneviève ura, a Szicíliai Királyság marsallja volt, és házasságukból öt gyermek származott.

V. Anseau Eudokia hercegnővel kötött házasságának köszönhetően lehetett a Latin Császárság régense 1237 és 1238 között Brienne-i János társcsászár halála után Róbert császár öccsének, II. Balduinnak a távolléte idején.

Eudokia halála után férje újranősült, és feleségül vette Angelina Mária (–1285 után) bizánci császári hercegnőt, Angelosz János (–1254 előtt) bizánci császári hercegnek, aki II. Izsák bizánci császár és Árpád-házi Margit bizánci császárné fia volt, a lányát.[1] Ebből a házasságából Anseau-nak két fia született.

Gyermeke[szerkesztés]

Ősei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Árpád-házi Margit bizánci császárné III. Béla magyar király és Chatillon Anna antiochiai hercegnő lánya volt.

Irodalom[szerkesztés]

  • Schwennicke, Detlev: Die Kaiser von Byzanz in Nikaia 1208–1261 aus den Häusern Laskaris und Batatzes. In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 182, Verlag, Marburg/Berlin, 1984.

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Előző
Branaina N.
A Konstantinápolyi Latin Császárság császárnéja
1237 – 1238 (Régensné)
Következő
Branaina N.